MOM által gyártott tüzérségi tájoló 1915-ből. (Redipuglia Olaszország, I. Világháborús múzeum.)
(photo: Herczeg Tamás)
A meridián pontos meghatározására többféle lehetőség van, ezek közül az egyik legismertebb az úgynevezett indiai kör: A földbe függőlegesen leszúrunk egy árnyékvető pálcát, amely köré koncentrikus köröket rajzolunk. Előbb délelőtt, majd délután megjelöljük a körökön azokat a pontokat, amelyekre az árnyékvető csúcspontjának árnyéka esik. Az árnyékvető talppontjától egyenest húzunk az azonos körön megjelölt két érintési pontot összekötő húr felezőpontján át, ez lesz a meridián vonal, amelyhez minden szöget viszonyítani kell. Éppen ezért a napóraszerkesztésnek is a meridiánmeghatározás az első lépése, amint azt Vitruvius már a Kr.u. I. században leírta:
56.) MOM (Magyar Optikai Művek - Hungarian Optical Works/Factory) Budapest _ Geodesy műszerek: Theodolite, Szintező, Levels, Tájoló, Labor műszerek, Haditechnika _ Optics, Military Technics _ MOM-Alapítvány-Foundation:
A napóraszerkesztés első lépése: az A-B meridiánvonal
kitűzése. (Vitruvius: Tíz könyv az építészetről. (Fordította: Gulyás
Dénes). Quintus Kiadó, Szeged, 2009. 193. old.)
A napórák szerkesztése gyakorlatilag a Nap „t” irányszögének meghatározását jelenti egy
adott földrajzi helyen. A fentiekben megadott sin(t)=sin(A) * cos(m) / -cos(d)
egyenlet azonban átrendezhető oly módon, hogy a „t”-val
jellemzett helyi csillagászati idő ismeretében kiszámolható a Nap meridiánhoz
viszonyított „A” irányszöge, azaz közvetve az Észak-Dél irány. Ez elviekben azt
jelenti, hogy egy napóra iránytűként is funkcionálhat! Persze egy ilyen
Nap-iránytű tervezése sok számítást igényel, mivel egy év minden napjára, a
nappalok minden órájára ki kell számolni a Nap irányszögét, ráadásul figyelembe
kell venni a szélességi körrel jellemzett pozíciót is, a terveknek pedig
fizikai realitást kell adni, azaz meg kell építeni magát az eszközt. Egy ilyen
Nap-iránytű tervrajza látható az alábbi ábrán:
A kérdés az, hogy van-e olyan szituáció, amikor szükség van
egy ilyen bonyolult(nak tűnő) iránytűre? A következőkben néhány példát mutatunk
be, amikor a tájékozódáshoz Nap-iránytűt (is) használtak.
A Nap-iránytűk egyik leggyakoribb alkalmazása a sivatagi
tájékozódásban volt.
Az alábbi ábrán a fenti tervrajzon ábrázolthoz hasonló
felépítésű Nap-iránytű látható.
Az Abramsokat az USAAF és a RAF észak-afrikai
hadműveleteiben használták 1942-ben. Minden B-24 „Liberator” bombázót
elláttak egy Nap-iránytűvel és a legénységet felkészítették annak kezelésére
arra az esetre, ha a repülőgép a sivatag felett balesetet szenvedne.
A brit hadsereg sivatagi osztagában jórészt a „Cole Mk2”
és „Cole Mk3” típusú Nap-iránytűket használták, ez utóbbival látták el a
francia hadsereg „Marmon-Herrington”
harcjárművek legénységét is az 1943-as sivatagi harcokban.
„Cole Mk2” és
Az „Abrams” és „Cole” típusú Nap-iránytűk
felépítése meglehetősen bonyolult, kezelésük is alapos felkészültséget igényel.
Ezeknél egyszerűbb, könnyebben alkalmazható Nap-iránytűt szerkesztett egy I.
Világháborús veterán mérnök, Ralph Bagnold, aki őrnagyi rangban szolgált
az angol hadseregben és főleg új-zélandi önkéntesekből sivatagi századot
szervezett 1941-ben.
„
Bagnold” típusú Nap-iránytű
Ismerve, hogy a meridián meghatározásának pontossága erősen
függ a helyi (csillagászati) idő ismeretének hibájától, Bagnold különös
gondot fordított a pontosidő ismeretére. Ehhez a BBC pontosidő-jelző szolgáltatását
vette alapul, amit időnként csillagászati táblázatok segítségével még
szextánssal is ellenőrzött. A pontos navigáció révén századával mélyen behatolt
a sivatagba, ahol - elsősorban az olasz csapatokon - rajtaütéseket hajtott
végre. A későbbiek során ötvözték a Bagnold Nap-iránytű egyszerűségét és
a Cole Nap-iránytű sokoldalúságát és megalkották a „Howard”
Nap-iránytűt, amely a brit hadseregben még az 1990-es években is használatban
volt.
„
Howard” típusú Nap-iránytű.
A Nap-iránytűk nem csak a sivatagi tájékozódásban tettek
nagy szolgálatot, alkalmazták őket a tengeri navigációban is. Az amerikai
haditengerészet mentőcsónakjaiban egészen az 1970-es évek végéig
rendszeresítették a „Marean-Kielhorn” típusú Nap-iránytűt, amelynek elve
sokkal inkább egy szextánshoz hasonlított, mint egy napórához, így nem
vízszintesen, hanem függőlegesen kellett tartani, és színszűrőkkel is
rendelkezett a Naphoz viszonyított mérésekre.
A II. Világháborúban nem csak az angolszász csapatoknál
alkalmazták a Nap-iránytűt, hasonló szerkezetek feltűntek a német légierőnél
is. A C. Plath Hamburg cég már a II. Világháború előtt kifejlesztett egy
Nap-iránytűt, amely egy beépített Junghans precíziós órát is
tartalmazott, a csillagászati időt pedig rádió adó-vevőn keresztül
közvetítették.
A berendezést leginkább a tengerek fölötti navigálásra
használták leginkább Anglia bombázásakor. A dokumentációk szerint a Messerschmitt
Bf 110 és a Heinckel He 111 típusú bombázók, valamint a Junkers
Ju 290 szállítógépek legénységét látták el a készülékkel. A pontos időt
rádión adták meg.
A jórészt éjszaka végrehajtott bombázásokhoz a napórát mikrométerdob
szextánsra, majd buborék-oktánsra cserélték le. Ez utóbbinál az észlelőtükör
egy gömb („buborék”) középpontjában volt, a félgömb vízszintes pereme képezte a
mesterséges horizontot.
Mikrométerdob szextáns és
A navigáláshoz két emberre, a navigátorra és az
óraleolvasóra volt szükség. Miután a készülék és az óraleolvasó óráját a bázis
órájával másodperc pontosan egyeztették, megkezdték a repülést. A navigátor egy
forgó dobon helyezkedett el, mellette ült az óraleolvasó. Amikor a navigátor
befogta az oktáns célkeresztjébe az adott tájékozódási objektumot (pl.
csillagot), megszólalt: „zéró” és elindította az oktáns óráját. A „zérót”
hallva az óraleolvasó feljegyezte a karóráján látható időt. A célkeresztet
folyamatosan a célobjektumon tartva az oktáns az előre meghatározott 40 vagy 60
vagy 90 másodperc múlva rögzítette az oktáns skálájának változását. Az időből
és a skála adatából az útra egy előre
megadott képlettel kiszámolták a repülőgép pozícióját, amit a repülési
naplóban rögzítettek és a térképre berajzoltak, majd folytatták tovább a
pozíciómeghatározást.
A repülési pozíció ily módon történő ellenőrzésére a katonai
szállító és a polgári repülésben is mind nagyobb igény volt, ezért az
utasszállítókon is plexi kupolákat alakítottak ki a navigátoroknak vagy a
vezetőfülkében felfelé is megnövelték a kilátást.
Antonov AN-26 szállítógép (
www.facebook.com Hűen a Hazához, ...),
Lisunov Li-2 és
Iljusin
IL-14 személyszállító repülőgépek plexi kupolával. (
Sztraka Ferenc Légi fényképész)
Azt gondolhatnánk, hogy a műholdas helymeghatározás
széleskörű elterjedésével a Nap-iránytűk kora végleg lejárt, azonban éppen az
űrkutatás az a terület, ahol alkalmazása ismét fontossá vált. 1997. július 4-én
több mint féléves utazást követően leszállt a Marsra a Pathfinder
marsjáró, amely közel 3 hónapon keresztül továbbította a Mars légkörére,
klímájára, talajösszetételére vonatkozó adatokat. A robot a kamerái
segítségével több mint 16000 képet küldött a Mars felszíni képződményeiről is,
amelyekkel azonban az volt a gond, hogy nem lehetett azonosítani a képen
látható formákat, mivel nem jelezte semmi, hogy a kamerák milyen irányban
állnak. A hasonló problémák megoldására Bill NYE mérnök, televíziós műsorvezető
Nap-iránytű alkalmazását javasolta. A vezetése alatt álló csoport
Nap-iránytűjét 1999. április 21-én a Cornell Egyetemen (Ithaka, New York, USA)
tartott sajtótájékoztatón mutatták be. Érdemes megemlíteni a tervező csoport illusztris
tagjait:
- Jon LOMBERG, a Mauna Kea Center for Astronomy Education, Hawai tanácsadója,
- Tyler NORDGREN, a U.S. Naval obszervatórium csillagásza,
- Woodruff SULLIVAN, a Washingtoni Egyetem csillagásza és napóra szakértője,
- Louis FRIEDMAN, a U.S. Planetary Society titkára,
- Steven SQUYRES, a Cornell Egyetem csillagásza,
- Jim BELL, a Cornell Egyetem csillagásza.
A csoport által tervezett Nap-iránytű tulajdonképpen egy 6 dkg-os, 8x8 cm-es alumínium lapra festett számlapból és egy árnyékvetőből állt. Funkciója kettős volt: az évszak és napszak meghatározása, valamint segítség a marsjáró kamerájának fókusz- és színbeállításához. A marsi Nap-iránytűt a Spirit és az Opportunity marsjárók 2004. évi megérkezéséhez tervezték, felépítését a következő ábra mutatja:
Óravonalak nincsenek a Nap-iránytűn, a marsjáró mozgása, irányváltoztatásai miatt azok fölöslegesek. A marsi Nap-iránytű „működése” hasonló a földiéhez, azzal a különbséggel, hogy nem a Földre, hanem a Marsra vonatkozó értékekkel kell számolni. (Például az Egyenlítő hajlásszöge a pályasíkhoz nem 23,45 fok, hanem 25,2 fok, vagy a rotációs periódus nem 23 óra 56 perc, hanem 24 óra 37 perc, továbbá a sziderikus keringési idő nem 365,25 földi nap, hanem 668 marsi nap, azaz sol.) Bill NYE ötletét a NASA jónak találta, és meg is valósította a marsjárókon. A Nap-iránytűt úgy helyezték el, hogy az mindig a kamera látóterében legyen, így az árnyék alapján mindig következtetni lehetett a Nap helyzetére. Ha alaposabban megnézzük a marsjárók képeit, akkor felfedezhető rajtuk a Nap-iránytű.
A Nap-iránytű mind a Spirit, mind az Opportunity esetében jól vizsgázott, ezért kisebb módosítással (évszám, szlogen, feliratok és rajzok) felhasználták a 2012. augusztus 6-án Marsra érkező Curiosity marsjárón is.
A Curiosity marsjáró Nap-iránytűje.
A Földről a Marsra utazó embernek számos kihívással kell megküzdenie, ezek egyike a földi és marsi időszámítás (év, évszakok, napok hosszának) különbözősége. Kezdetben valószínűleg a helyi időknek (is) lesz létjogosultsága, amely jelzésére a legalkalmasabb eszköz a napóra. A marsi napóra szerkesztésének algoritmusa hasonló a földiéhez, olyannyira, hogy például egy földi koordinátákkal megadott marsi „Budapesten” egy délre néző fal északra mutató árnyékvetőjű napórája akár Vitruvius leírása alapján is egyszerűen megszerkeszthető, de akinek nincs kedve szerkesztgetni, ehhez már szabadon letölthető számítógépes program is rendelkezésre áll.
Egyszerű szerkesztésű napóra-modell a marsi „Budapestre”. (Lennox-Boyd és
www.shadowspro.com nyomán.)
Írta és szerkesztette: Herczeg Tamás (64.) nyugállományú Mikrobiológus -Budapest- a MTA Magyar Csillagászati Társaság és a Napóra Szakosztály tagja
NEW! NoHigher! above: ?? below: 'Canon' solarie
NEW! NoHigher! above: Az #Analémma-görbe below: A #Gnomon csúcsának árnyéka délben
below: NEW! NoHigher! Napóra - Sundial in Russia Taganrog city
above: NEW+! NoHigher! Hu. text: We let's create Sun-dial - Készítsünk Napórát!. TheUpper scanned pics from Juci'bacsi's collect from early 1960's: "Nagy Barkácskönyv" - "Nagy Barkácskönyv - Carpenter Big book" DDR issue 1959 NEW+! HiRes! Mixed scan: Courtesy FREE!
below: NEW! october 2018.10.27. Hu. text:
A Rostock-i Csillagászati Óra - Astronomy Clock:
above. HiRes! Author - Szerző: Mr. Herczeg Tamás (right) a MCSE rendes tagja
NEW! Hu. text article - cikk: Author - Szerző: Hu. Mr. Herczeg Tamás 68. y.o. -Budapest-Neszmély sundial expert - Napóraszakértő a MaCsE - Magyar Csillagászati Egyesület - Association of Hungarian Astronomy rendes tagja. autumn of 2018. október 27.
Újabb 133 évre elindították a rostocki csillagászati óra naptárát;
A XII-XIII. századi Európa ugrásszerű fejlődésen ment át. Olyan technikai eszközök és eljárások jelentek meg és terjedtek el széles körben, mint a rokka, a szélmalom, a papírkészítés, az asztrolábium, a mágneses iránytű, vagy a mechanikus óra. Elkezdődött a nagyobb méretű, a korábbinál stabilabb tengerjáró hajók építése, amelyekből - mindenek előtt a pontosabb navigációs eszközök és a puskapor alkalmazásával - ütőképes flottákat lehetett kiépíteni. Megindult a hosszú távú tengeri kereskedelem, melynek révén egyre gazdagodó kereskedővárosok alakultak ki. Észak- Európában a megerősödő kereskedővárosok érdekeiket egyeztetve együttműködésre törekedtek, melynek eredményeként létrehozták az úgynevezett Hanza-szövetséget. Az 1669-ig fennálló szövetség fénykorában magába foglalta az egész Balti-tengeri régiót, mintegy 220 város volt a tagja, vezetője pedig az 1158-1159-ben újjáalapított Lübeck lett. Az erős gazdaság ösztönző hatással volt a térség tudományos és kulturális életére is. Bár megjelennek az első egyetemek (Rostock 1419, Greifswald 1456), de a tudományos élet központjai sokáig a kolostorok, templomok voltak. Egyrészt itt álltak rendelkezésre a korábbi bölcsek megfigyeléseit, következtetéseit tartalmazó iratok, így a mechanikával, csillagászattal és asztrológiával kapcsolatos ismeretek is, amelyek tanulmányozását a szerzetesrendekben előírták, másrészt a szerzeteseknek fizikai munkát is kellett végezniük, melynek során lehetőség nyílott a munkát segítő új technológiák, módszerek megismerésére és elsajátítására, vagy akár kifejlesztésére is. A korabeli mechanikai és csillagászati ismeretek és technológiák a csillagászati órák megalkotásában csúcsosodott ki. Az első mechanikus órák még nagy méretűek voltak, súlyhajtással és orsós-gátszerkezettel rendelkeztek, és az óraműködés pontos beállítására egy vízszintesen ide-oda billegő fém rúd szolgált, amelynek tehetetlenségi nyomatékát változtatni lehetett. Mivel egy ilyen óra elkészítése nem volt egyszerű és olcsó dolog, nem véletlen, hogy a reális igény a megvalósításra csak a gazdag városokban merülhetett fel. Nem ismert, hogy kinek a fejéből pattant ki az ötlet első szikrája, az viszont ismeretes, hogy Rostockban már 1379-ben döntés született egy óra felállításáról, amelynek megtervezésével egy Magistro orlogiinek nevezett lübecki mestert bíztak meg. Az első csillagászati óra azonban mégsem ott készült el, hanem a közeli Bad Doberanban 1390-ben, majd ezt követték a Hanza-óracsalád többi tagjai: Stralsundban (1394), Münsterben (1398), Lübeckben (1405, lásd Meteor 2017/4. 48-49. oldal), Wismarban (~1421), Lundban (~1424), Stendalban (~1435), majd Danzigban (a mai Gdanskban) 1463-ban. Rostockban az elhatározást követően majdnem száz év múlva, 1472-ben készült csak el a csillagászati óra, amíg azonban a többi óra ma már részben vagy teljes egészében működésképtelen, addig a rostocki óra a mai napig funkcionál, ráadásul az eredeti alkatrészekkel.
A kb. 4 méter széles és 11 méter magas órát Rostockban a Sankt Marienkirche főoltára mögött, attól kb. 2 méterre állították fel. Maga az óraszerkezet az oltár mögötti térben, kb. 8 méter magasan, egy dobogó gerendáihoz rögzítve helyezkedik el. Itt található az a kar is, amelynek segítségével a súlyt egy dobra lehet felcsévélni, azaz az órát felhúzni. A folyamatos működéshez erre a műveletre naponta van szükség, a feladatra hét ember van kijelölve, akik beosztás szerint, reggel 6 órakor elvégzik az acélsodronyon függő súly felhúzását. Az óraműnek kettős feladata van: az óra és a naptár működtetése. Az óra tetején, az óraműtől függetlenül működik egy harang- és órajáték is, amelyet 1641-1643-ban Lorentz Borchardt és Zacharias Sebes készített. (Bár az utóbbi név gyanúsan magyaros hangzású, a mester azonban a német Zellerfeldben született 1601-ben, és Rostockban halt meg 1650-ben. Az apa Johann Sebes származásáról nincs adat közzétéve.) A forgatókönyv szerint a harangjáték dallamára az apostolok sorban bebocsájtást nyernek a Mennyországba, kivéve a sorban utolsóként érkező Júdást, aki előtt becsukódik a Mennyország kapuja. (Később Júdás egy rövid időre mégis bejut a „Mennyországba”, addig az ideig, amíg a következő órajáték előtt csatlakozik az apostolokhoz.) A harangjátékot egy verkli elven működő szerkezet biztosítja: egy 78 cm x 27 cm-es hengerpaláston 3612 db lyuk van, amelyekbe tetszőlegesen fém pálcikák illeszthetők, melyek a dob forgásakor különböző hangot adó harangocskákhoz csapódnak.
Az óra számlapja fából készült, rajta domborművek és festett jelölések láthatók. A 2 x 12 órás beosztású, az órákat római számokkal jelző számlapról a napi időt, valamint asztronómiai és
asztrológiai jelzéseket lehet leolvasni. Az órán nincs percmutató, az egyetlen óramutató viszont túl ér a forgástengelyen: a mutató ujjban végződő egyik végén a nappali, a csillagban végződő másik végén az éjszakai órát lehet leolvasni. (Ezért van a 2 x 12 órás beosztás.) A római számok alatt egy 20 perces beosztású körgyűrű fut, amelyek aktuális értékét szintén az óramutató segítségével lehet leolvasni.
Az óra egyik legérdekesebb része az óramutatóra applikált, kis asztrológiai óra, a Horas Planetarum. A káldeus asztrológia szerint ugyanis egy adott naphoz és a napfelkeltét követő órákhoz egy-egy uralkodó bolygó tartozik, és jó ha tudjuk, hogy cselekedeteink milyen bolygó hatása alatt áll. Ennek megfelelően a Horas Planetarum számlapján a Nap, a Hold és 5 bolygó latin neve, valamint asztrológiai szimbólumaik láthatók a következő sorrendben: SOLL, MARS, JUPITER, SATURN, LUNA, MERCUR, VENUS. Az aktuális értéket egy piros mutató mutatja. Az óramutató másik, csillag felőli részén egy további, immár 24 órás számlapú kis óra van, amelyet Zacharias Sebes portréja díszít. Ennél az óránál a számlap forog az óramutatón, és az idő a számlap pereménél olvasható le az óramutató segítségével.
A percbeosztásos gyűrű alatti körben a csillagjegyek szimbólumai láthatók: egy Nap-emblémával megjelölt, úgynevezett zodiákus mutató afölött a szimbólum fölött áll, amely csillagjegyben az adott napon a Nap felkel. A zodiákusok alatti körben a naptári hónapokat szimbolizáló 12 kép van körben elhelyezve. A képek azokat a munkálatokat jelenítik meg, amelyek az adott hónapra jellemzőek. Az aktuális hónapot szintén a zodiákus mutató jelzi. Egy Hold-emblémával megjelölt harmadik mutató arra a csillagjegy szimbólumra mutat, amely csillagjegyben a Hold jár. A hónap szimbólumok alatt egy vékony körgyűrűben a 29,5 napos holdfázis-skála látható. Túl azon, hogy a skáláról leolvasható, hogy a Hold a ciklus hányadik napján van, a fázis egy stilizált Hold- kép segítségével is látható. Az óra közepét, más csillagászati óráknál megszokottan, a Draco csillagkép megjelenítése tölti ki.
A középkori csillagászati órákon található szimbólumok, jelölések, megoldások nagyon hasonlók egymáshoz, ezért leolvasásuk is hasonló módon történik. Mindez igaz például a Hanza-óracsaládtól térben távol levő, de időben azokhoz nagyon is közeli (1410-ben elkészült) prágai Orlojra is. Noha az óra, amint azt láthattuk, az adott időpillanatról nem kevés adatot szolgáltat, hosszabb távú, átfogó információt nem nyújt az időbeli eseményekről, például az egyes ünnepnapok esedékességéről. Ehhez olyan naptárra van szükség, amely napi bontásban legalább egy év adatait tartalmazza. Ezt a Hanza-óracsalád tagjainál egy naptárkoronggal oldották meg, amelyet az óraszerkezet naponta egyszer elmozdít egy mutató előtt. A rostocki naptárnál egy szobor pálcája képezi a mutatót. A közel 2 méter átmérőjű naptárkorong tölgyfából készült még a XIX. században, a középpontjában egy kisebb koronggal, amelyről a nappalok és éjszakák hosszát lehet leolvasni 20 perces felbontásban.
A naptárkorongra felfestett információt körgyűrűkből lehet kiolvasni, amelyek két csoportra oszthatók: 6 külső és 7 belső körgyűrű. A legkülső körön a hónapok nevei és azok napjainak száma olvasható. A második kör a napok jelzésére szolgál, ez 366 darab, egymást váltakozva követő piros és fehér négyzetből áll. Eredetileg azért alkalmaztak 366 beosztást, hogy a fehér és piros szín váltakozása a körben megmaradjon. Azt, hogy az év 365 napjának jelzésében mégse legyen elcsúszás úgy érték el, hogy március 24 és 28 között az 5 négyzet helyett 6 keskenyebbet festettek fel. (Ezzel tulajdonképpen a szökőévek jelölése is megoldottnak mondható.) A harmadik külső kör a nap havi sorszámát (azaz hányadika van), míg a negyedik a nap nevének rövidítését mutatja. (Az utóbbinál A = vasárnap, B= hétfő, ... G = szombat.) Az ötödik körben a névnapok, míg a hatodik körben a napkelte időpontja (Rostockban) van feltüntetve. A centrális korong melletti legbelső körről a Húsvét vasárnap dátuma olvasható le, míg a következő körről a az előző évi Karácsony és az adott év Nagyböjtje közötti idő heteinek és napjainak száma. A harmadik, úgynevezett indikciós kör azt mutatja meg, hogy a 15 éves adó- és kamat ciklus hányadik évében járunk. (Az indikciós periódus tulajdonképpen az ókori népek 15 éves népszámlálási periódusából származtatható, ezt vették át a rómaiak, akiknél a császári rendelet nem csak a népesség összeírását, de az adó, későbbiekben pedig a kölcsönre felszámított kamat mértékét is meghatározta. Kiinduló év a Kr. e. 3. év volt, a cikluson belül az éveket 1-15-ig sorszámozták. Az indikciós periódusnál mellékes volt, hogy hányadik ciklusról van szó, a lényeges az év cikluson belüli sorszámának ismerete volt, mivel azonos sorszámú indikciós években az adó illetve a kölcsönre felszámított kamat mértéke ugyanannyi volt. Nyugat-Európában a XIII. században terjedt el széles körben az úgynevezett pápai indikció, amelynek ismerete a kereskedő népeknél, így a Hanza-városokban is - érthető módon - nagy fontossággal bírt.) A negyedik kör azt mutatja meg, hogy a 28 éves naptári napciklusban az adott év hányadik. A 28 éves napciklusban az azonos sorszámú években egy hónap adott sorszámú napja azonos napra esik. Az ötödik körben az év első napjának neve szerepel a fentiekben már látott jelöléssel. Minden negyedik évben, a szökőéveknél ebben a körben nem egy, hanem két jelölés van: a külső jelzi a nap valódi nevét, amit januártól márciusig használtak, a belső a rákövetkező nap nevét, amit azért használtak, hogy elkerüljék a csúszást a következő évben. A belső körgyűrűk közül a hatodik tárgyalása előtt említjük meg a hetediket, amely a holdfázis 19 éves ciklusát mutatja. (Közismerten a holdfázis 19 évenként azonos dátumra esik.)
A csillagászati óra naptárának természetszerűleg a legfontosabb része az évszám mutatása. Az évszámokat a hatodik belső körgyűrű tartalmazza. A legutóbbi, negyedik naptárkorong 133 évet ölelt át, 1885-ben indult és 2017. december 31-ével zárult. A csillagászati óra és naptár gondozóiban felmerült a kérdés, hogy mi legyen a szolgálati idejét kitöltött naptárral, amely túlélte az időszakos gondozatlanságokat és szerencsésen megúszott két világháborút is. Az óra és a naptár sorsát a város támogatásával a Rostocki Egyetem Csillagászati tanszéke vette szárnyai alá, szakemberekkel és lelkes támogatókkal kijavították, felújították a szerkezetet, pontos mérésekkel folyamatosan nyomon követik az alkatrészek kopását. Manfred Schukowski professzor megtervezte az újabb 133 évre szóló naptárt. A tervezés előtt felmérték a régi naptár állagát, és azt találták, hogy a tölgyfa korong, valamint a meghajtásáért felelős fogaskerék és fogasléces fém körgyűrű olyan jó állapotban van, hogy kicserélésük nem szükséges. Ezért aztán úgy határoztak, hogy az új naptárt nagyon könnyű, 1,5 mm vastag, nyírfából készült préselt lemezre festik fel, amit apró fémtüskékkel a régi naptár fölé rögzítenek, oly módon, hogy a régi naptár ne sérüljön meg. A régi naptáron megtartották a külső két körgyűrűt (hónapok neve a napok számával és piros-fehér négyzetek a napok jelölésére) valamint a nappalok és az esték hosszát jelző központi korongot. Az új naptárgyűrűt Marcus Mannewitz restaurátor több hónapi munkával 2009. szeptemberében készítette el, azt követően az új korongot a templomban tartották, hogy megfigyeljék, okoz-e valamilyen elváltozást (vetemedést, színváltozást) a templom klímája. A több éves tárolás alatt nem tapasztaltak semmilyen elváltozást, ezért 2017. októberében az új naptárt ráerősítették a régire. Mivel nem lehet tudni, hogy a vékony fémtüskék az elkövetkező közel 150 évben milyen mértékben korrodálódnak illetve tartják meg stabilitásukat, ezért háromféle fémből készült tüskét használtak. A naptárt a 2018. január 1-i felavatásig letakarták, ekkor a leleplezését és újraindítását ünnepélyes keretek között végezték. A zsúfolásig megtelt Sankt Marienkircheben az órát a város polgármestere, az egyetem rektora és a 89 éves Schuckowski professzor húzta fel, az órát és a naptárt a biztonsági szeg kihúzásával a legfiatalabb, 8 éves Schuckowski-unoka indította el újabb 133 éves útjára. Bejelentették, hogy kérvényezik, hogy a rostocki csillagászati órát nyilvánítsák az UNESCO világörökség részének.
Az ünnepségen a Magyar Csillagászati Egyesület is képviseltette magát,
Herczeg Tamás réz plakettet adott át az Egyesület nevében Schukowski professzornak.
A plakett szövege: „Ehre den Konstrukteuren der Uhr. Ungarischer Astronomischer Verein. 01.01.2018.”
below: NoHigher! Hu. text: Sundial in Rostock, Germany photo by: Nico Nemitz
Herczeg Tamás
above: NEW! NoHigher! A large and a small sundial in the Fatih Mosque in Istanbul, dating back to the late 16th century - Egy nagy és egy kis napóra az isztambuli Fatih mecsetben, amelyek eredete a 16. század végére nyúlik vissza. source: bmefilozofia.blog.hu
Hu. text article: Mégsem blöff a 17. század legfontosabb felfedezése:
írta: BME FTT
De sajnos nem is értékes tudományos felfedezés. Michiel Van Langren csillagász (1598-1675) híres paragrafusáról van szó, amelyet a tudománytörténészek évszázadok óta számontartanak, de elolvasni nem tudnak, mivel a bekezdés teljes egészében kódjelekből áll. Langren titkosított leírása a kora-újkor egyik legfontosabb tudományos kérdésére volt válasz, nevezetesen, hogy hogyan lehet meghatározni a tengeren utazva a hajó pozícióját, pontosabban a hosszúsági fokot. A szélességi fok meghatározása nem akkora kihívás, ezt egyszerű csillagászati műszerekkel meg lehet tenni. De a longitudinális pozíció ismeretének hiányában hadihajók és kereskedelmi flották egyaránt veszélyben voltak, gyakran zátonyra futottak vagy egyszerűen eltűntek. Nem véletlen, hogy uralkodók pénzjutalmat ígértek annak a tudósnak, aki a hosszúsági fok problémáját megoldja.
A végső megoldásra a 18. századig kellett várni, amikor John Harrison kellően pontos időmérő eszközt tudott tervezni. Minderről még film is készült (A hosszúsági fok). De vajon Langren titkos megoldása, amelyet 1644-ben a spanyol udvarnak küldött, mit tartalmazott? ... https://bmefilozofia.blog.hu/2021/03/03/megsem_bloff_a_17_szazad_legfontosabb_felfedezese
below: NEW! HiRes! Mr. Herczeg Tamás' photoreport about His journey in Istambul (Constantinople - Konstantinápoly) May 2018. Istanbul Museum of Technology.
above: NEW! HiRes! TuAF - Turkish Air Force (Turkish: Türk Hava Kuvvetleri) memorial of NATO interceptor Lockheed F-104 'Starfighter' photo by: Hu. Mr. Herczeg Tamás
En. text: Constantinople /ˌkɒnstæntɪˈnoʊpəl/ (Greek: Κωνσταντινούπολις, translit. Kōnstantinoúpolis (About this soundpronunciation (help·info)); Latin: Cōnstantīnopolis) was the capital city of the Roman Empire (330–395), of the Eastern Roman (Byzantine) Empire (395–1204 and 1261–1453), of the brief Crusader state known as the Latin Empire (1204–1261) and of the Ottoman Empire (1453–1923). In 1923 the capital of Turkey, the successor state of the Ottoman Empire, was moved to Ankara and the name Constantinople was officially changed to Istanbul. The city is located in what is now the European side and the core of modern Istanbul. The city is still referred to as Constantinople in Greek-speaking sources. ... https://en.wikipedia.org/wiki/Constantinople
Tr. text: Konstantinopolis (Yunanca: Κωνσταντινούπολις, Konstantinúpolis veya ἡ Πόλις i Pólis, Latince: Constantinopolis, Osmanlıca: قسطنطينيه Kostantîniyye); Roma İmparatorluğu (330–395), Bizans İmparatorluğu (395–1204 ve 1261–1453), Latin İmparatorluğu (1204–1261) ve Osmanlı İmparatorluğu'na (1453–1922) başkentlik yapmış bir şehirdir. Günümüzde İstanbul diye adlandırılmaktadır. ...
Hu. text: Konstantinápoly (a mai Isztambul, görögül: Κωνσταντινούπολις, latinul: Constantinopolis, törökül: Konsztantinije és İstanbul, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt. A trák Boszporusz déli kijáratánál feküdt. A Bizánci Birodalom régi fővárosa, azaz a mai szorosabb értelemben vett Isztambul háromszöget alkot mintegy 15 km-es kerülettel; északnyugaton az Aranyszarv-öböl, nyugaton a szárazföld, délen és délkeleten pedig a Márvány-tenger határolja. ...
above: NEW! MedRes! Istanbul's districts extend far from the city center, along the full length of the Bosphorus (with the Black Sea at the top and the Sea of Marmara at the bottom of the map). source: Wikipedia
above: NEW! HiRes! Satellite view of Istanbul and the Bosphorus strait source: Wikipedia
above: NEW! HiRes! Panoramic view of Istanbul from the confluence of the Bosphorus and the Sea of Marmara. Several landmarks—including Sultan Ahmed Mosque, the Hagia Sophia, Topkapı Palace, and Dolmabahçe Palace—can be seen along their shores.
1.) above: Atilla Bir and Mustafa Kacar, professors at Istanbul University of Technology, professors at Istanbul University of Technology, who have restored many Turkish sundials, including the Hagia Sofia sundial, have published many publications on the subject. They showed me a collection of astronomical and navigational tools at the Istanbul Museum of Technology, which they also participated in the preparation of an exhibition, some of which are blogged on pages 2-18. shown in pictures. - Atilla Bir és Mustafa Kacar, az Isztambuli Műszaki Egyetem professzorai, az Isztambuli Műszaki Egyetem professzorai láthatók, akik számos törökországi napórát, köztük a Hagia Sofia napóráit is restaurálták, és sok publikációjuk jelent meg ebben a témában. Ők mutatták meg nekem az Isztambuli Műszaki Múzeumban látható csillagászati és navigációs eszközök gyűjteményét, amely kiállítás előkészítésében ők is részt vettek, és amelynek egyes darabjai a blogban a 2-18. képeken látható. by: Herczeg Tamás
2.) It is unlucky and not exact, so it is not advisable to use pre- and post-Christ dates, since the date of Christ's birth is disputed. I. e. (BCE = Before Common Era) ill. i. u. (CE = Common Era). - Nem szerencsés és nem egzakt, ezért nem is ajánlott a Krisztus előtti (Kr.e.) és Krisztus utáni (Kr.u.) időszámítás használata, mert Krisztus születési időpontja vitatott. Elfogadottabb az i. e. (angolban BCE = Before Common Era) ill. i. u. (angolban CE = Common Era) használata. by: Herczeg Tamás
3.) Sun graphicon
4.) Sundial - Napóra
5.) Candle-Mirror as Sun and circular Earth globe as demo device - Gyertyás-tükör és keringő földgömb mint szemléltető eszköz
6.) Earth-Globe - Földgömb
7.) Theodolites - Teodolitok
8.) Marine Navigation/Nautical Sextant - Tengerészeti Szextáns
10.) Sundial - Napóra
11.) War-Shipping Nautical First Officer (FO)/Navigator with Chart and paralell rule and Sextant in Chart-room - Haditengerész Elsőtiszt/Navigátor térképpel és párhuzamvonalzóval valamint Szextánssal a térképszobában
12.) 'Bézard'-sortie Compass - Bézárd-féle Tájoló
13.) ? Sextant
14.) Star-globe - Csillaggömb
15.) Telescopes
16.) Surveyor Anglemeter and Bussola mountain aimer - Földmérő Szögmérő és Kompassz rátét irányzék
17.) Poster: MilkyWay - Tejútrendszer
18.) Poster: MilkyWay - Tejútrendszer
19.) Poster: MilkyWay - Tejútrendszer
20.) Poster: MilkyWay - Tejútrendszer
above: NEW! NoHigher! Sundial? - Napóra? HU. retro supermodels; Ms. Czvalinga Ildikó source: facebook/Manökenek a 70-es, 80-as évekből/Szeredi Attila
above & below: NEW! NoHigher! Wollaston-sortie - féle Goniometer
NEW! above: NoHigher! (Crop!) belowThree: HiRes! Juci'bácsi"s credit for your attention - Juci'bácsi jutalma a figyelmedért: "Bio-Sundial": Kristina Mendonca in bikini during photoset at Bondi-beach
Kristina Mendonca was born in Australia on July 26, 1997. Instagram star and model who is known for posting a variety of modeling pictures for different swimwear brands. She is also known for posting traveling pictures and other lifestyle related content. She posted a picture alongside fellow model Madison Edwards to her Instagram account in February 2018. She first began posting pictures to her Instagram in March of 2012.
On CELEBS TREND NOW, She is one of the successful Model. She has ranked on the list of those famous people who were born on July 26, 1997. She is one of the Richest Model who was born in Australia. She also has a position among the list of Most popular Model. Kristina Mendonca is 1 of the famous people in our database with the age of 22 years old. ... https://celebstrendingnow.com/kristina-mendonca-net-worth/
above: NEW! HiRes! Juci'bácsi's 3D profile artwork HuAF types poster I., about HuAF types, size A2/A3 for HuAF HQ Veszprém 2005. by 'Air Art Graphics': Courtesy FREE! source: AAG
